Magas infláció a kockázatos alapokkal szemben: a központi és a kereskedelmi bankok küzdelme

Abban az esetben, ha a befektető számára már nem kifizetődő a bankban tartania letéteit, könnyen dönthet más, alternatív módszer mellett, például maga őrizheti a pénzét. A központi bankok viszont továbbra is a konzervatív megközelítéssel számolnak, miszerint az emberek megtakarításaikat otthagyják a „biztos kikötőkben“. 

A gazdasági helyzet romlása esetén bevett gyakorlatnak számít a központi bankok kamatcsökkentése. Amikor a megtakarítások felhalmozása kevésbé vonzó, a hitelfelvételek lényegesen elérhetőbbé válnak. Ennek hatására a vállalkozások és a háztartások fogyasztása általában jelentősen megnő, ami segít a hanyatló gazdaság helyreállításában. Sok ország már régóta a defláció határán áll, néhányan már el is érték azt.  Ha a defláció még jobban elmélyül és a reálkamatok még tovább nőnek, akkor a gazdasági fellendülés könnyen megakadhat. Ebből kifolyólag több központi bank, beleértve az EKB-t, a dán, a svájci, a magyar, a svéd és a japán bankokat is, új vizekre evezett és bevezette a negatív betéti kamatokat. A negatív betéti kamatokkal a legtöbb közgazdász és befektetési szakember nem ért egyet, mivel meglehetősen veszélyes eszköznek számít.