Akcenta top

Románia – az új európai gazdasági tigris?

Románia – az új európai gazdasági tigris?

Ha egy országot gazdasági tigrisnek nevezünk, akkor nem csak a GDP növekedésére kell összpontosítanunk, hanem más mutatókra is, például a beruházásokra. Ugyanis éppen a befektetések és nem pedig a háztartási fogyasztás az, ami segít a gazdaságilag gyengébb országokat felzárkóztatni a gazdaságilag erősebbekhez. És a beruházások területén Románia nem tűnik ki, sőt, épp ellenkezőleg. 

 

Ha a román gazdaság teljesítményeit nézzük, csakis szuperlatívuszokban tudunk beszélni róla. Romániát a közelmúltban többször is "gazdasági tigrisként" jellemezték. Románia gazdasági szempontból jelenleg az egyik leggyorsabban növekvő EU-ország. 2016-ban a belföldi GDP 4,8%-kal nőtt, míg az EU GDP-növekedése az 1,9%-kal kevesebb, mint fele volt. Hasonlóképpen ez a helyzet az első félévben is, ahol a román gazdaság növekedése 5,7%, míg az EU-ban kicsivel 2% fölött van.

Az erős GDP-növekedés miatt nem meglepő, hogy még a részleges román statisztikák is nagyon pozitívak. A romániai kiskereskedelmi értékesítés gyors növekedése a háztartások erőteljes fogyasztását mutatja, az ipar jól működik, és a munkanélküliségi ráta az EU-ban itt a legalacsonyabb. Vajon Románia e mutatók alapján Kelet-Európai tigrisnek tekinthető-e, amely gyorsan utoléri a gazdaságilag fejlettebb Nyugat-Európát? Vagy a román gazdaság gyors növekedése csak átmenetinek tekinthető?

A valóság az, hogy Románia gazdaságilag jelenleg jól teljesít, de például a vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity PPP) számított egy főre eső GDP az EU átlagának csak 59%-át teszi ki. Hipotetikus módon Románia 27 év alatt gazdaságilag felzárkózna az EU-hoz, ha a GDP növekedése átlagosan 4%-t tenne ki, míg az EU csak 2%-kal növekedne. Mennyire reális azonban, hogy Románia GDP-je éves szinten 4%-kal fog növekedni, mikor 1997 és 2012 között az átlagos GDP-növekedés csak 2,5% volt?

A román gazdaságot – mint sok más közép- és kelet-európai országot – négy többé kevésbé ideiglenes tényező kombinációja támogatja. (1) Először is az Európai Központi Bank (EKB) rendkívül laza monetáris politikájáról beszélhetünk és az európai gazdaság jelenlegi erőteljes növekedéséről, amely nem tart örökké. (2) Másodszor, az EU-pénz beáramlása támogatás formájában történik. Románia az európai támogatások nettó kedvezményezettje. (3) A harmadik tényező a nagyon olcsó munkaerő. A 2016-ban Romániában elért átlagos bérköltség 5,5 euró volt, szemben az EU 25,5 eurós átlagával. (4) Negyedszer, a jelenlegi gazdasági növekedést nagyrészt a háztartások fogyasztása és a jelenlegi kormány fiskális expanziós politikája vezérli. Nem kétséges, hogy a jelenlegi költségvetési terjeszkedés pozitív hatással van a GDP növekedésére, de nem az állami költségvetésre. A GDP 5%-os növekedésének ellenére Romániában az államháztartási hiány és az államadósság növekedése tapasztalható.

Ha egy országot gazdasági tigrisnek nevezünk, akkor nem csak a GDP növekedésére kell összpontosítanunk, hanem más mutatókra is, például a beruházásokra. Ugyanis éppen a befektetések és nem pedig a háztartási fogyasztás az, ami segít a gazdaságilag gyengébb országokat felzárkóztatni a gazdaságilag erősebbekhez. És a beruházások területén Románia nem tűnik ki, sőt, épp ellenkezőleg.

Az állami beruházásokat Romániában erősen befolyásolják az európai támogatások. A kutatási-fejlesztési befektetések tekintetében (R&D expenditure) az EU-ban Románia és Ciprus a GDP 0,5%-val az az ország, amely a legkevesebbet fektet ebbe a fontos területbe. Az EU átlaga a GDP 2,0%-ának felel meg. Például Dél-Koreában a kutatásra és fejlesztésre a GDP több mint 4%-a, Németországban kevesebb mint 3%-a jut.

A román gazdaság gyors növekedése miatt már egyre gyakrabban elmélkedtek Románia euróövezetbe való belépésén. Hangsúlyozni kell, hogy az euró bevezetése elsősorban politikai döntés, ha a belépés legfontosabb paraméterei az úgyn. Maastrichti konvergencia-kritériumok. Csak ezután válik Románia euróövezetbe való belépése meglehetősen reálissá. Azonban ha a többi paramétert vesszük alapul, mint pl. Románia gazdasági ciklusának euróövezettel való koherenciáját, vagy Románia gazdasági fejlettségét, felmerül a kérdés, hogy a gazdasági különbségek az euróövezet és Románia között nem túl nagyok-e. Az egy főre jutó GDP vagy az órabérek alapján elmondható, hogy igen, a különbségek még mindig túl nagyok. Ezért ahelyett, hogy megoldásokat keresnénk az euró bevezetésére,  hatékonyabb lenne összpontosítani Románia és az euróövezet erősebb reálkonvergenciájára, akár a lej az euróval szembeni megerősítésével. És csak ezt követően kellene foglalkozni az euró lehetséges befogadásával vagy elutasításával.

 
 
 

AKCENTA CZ

Az AKCENTA CZ Közép-Európa legnagyobb átutalási intézménye, amely 20 éves tapasztalatának köszönhetően 29 000 elégedett vállalatnak nyújtja nemzetközi piacokon átívelő pénzügyi szolgáltatásait. A cseh és a magyar piacokon kívül jelen van Franciaországban, Németországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában is. A vállalat elsősorban a devizaváltásra, a külföldi átutalásokra és az árfolyamkockázatok biztosítására specializálódott. Ajánlataikban minden sztenderd pénznem és több mint 120 egzotikus deviza is megtalálható, éves szinten több mint 180 ezer pénzügyi tranzakciót bonyolítanak. Az AKCENTA CZ a Cseh Nemzeti Bank által bejegyzett és felügyelt pénzügyi intézet, amelynek ellenőrzését a helyi Nemzeti Bankok végzik. Az AKCENTA CZ hazai tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank felügyeli. 
AKCENTA CZ
a legnagyobb fizetési intézmény
Közép-Európában
Szeretnék ügyfél lenni
29.000
ügyféllel
20
év tapasztalattal
Jelen weboldal használatával Ön jóváhagyja a sütik tárolását és használatát. További információkért lásd. Személyi adatok védelme.