Valótlant állítanak a görög bankok stressz tesztjei?

A pénzügyi válság hatásai még mindig nem tűntek el teljesen, és az Európai Központi Bank stressz tesztjeinek eredményeit visszafogottan kell kezelni. Az EKB-nak inkább a problémák okainak megszüntetésére kellene összpontosítania, nem pedig valótlan eszközökkel félrevezetnie a piaci szereplőket.

Az Európai Központi Bank (EKB) nemrég tette közzé a négy legnagyobb görög bank stressztesztjeinek eredményeit. A tesztek azt mutatják, hogy a pénzügyi szektor helyzete Görögországban jelentősen javult, azonban, ha részletesebben szemügyre vesszük, már nem annyira optimista a szituáció. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy egyes közgazdászok már egy ideje nem veszik túl komolyan ezeket a stresszteszteket.  Az EKB-t ugyanis gyakran azzal gyanúsítják, hogy a tesztek feltételeit úgy határozza meg, hogy pozitív eredményük legyen, és ne növekedjen a feszültség a piacokon.

„Ezt láthattuk például 2015-ben, amikor az európai országokban sok jelentős bankot teszteltek ebben az évben. Habár a tesztek túl jól sikerültek, eredményüket a valóságnál sokkal jobb színben tüntették fel. Az évek összeadódtak, és újabb tesztek eredményei állnak rendelkezésünkre – ezúttal csak Görögországból.  Ezekből az következik, hogy a görög bankszektor helyzete jelentősen javult.” – mondta Filip Přibáň, az AKCENTA CZ szakértője.

Mi ennek az oka?

Az EU gazdasági helyzetének javulása. Ugyanakkor az EU pénzügyi szektorát az elmúlt években masszív mennyiségi lazítás támogatta. A görög bankok helyzete azonban nem változott sokat, csak javult a környezet, amelyben működnek. 2015-ben például szakértők azt elemezték, hogy hogyan reagálna a görög bankszektor a GDP 6,8%-os csökkenésére, majd 2018-ban azt, hogy miképpen reagálna a GDP mindössze 1,3%-os csökkenésére, és 2019-ben is csak 2,1%-os csökkenést vizsgáltak.

Azt azonban senki sem tudja, hogy mi történik rosszabb gazdasági fejlődés esetén, vagy akkor, ha az EKB befejezi a mennyiségi lazítást. Ugyanúgy vitatható az is, hogy mi folyik az EU pénzügyi szektorával egy olyan időszakban, amikor a monetáris politika jelentősen megszigorodik (ha ez egyáltalán bekövetkezik az elkövetkező években), és növekedni fog az inkább kockázatos és a kevésbé kockázatos kötvények közötti kamatkülönbözet.

„Annak ellenére, hogy az EKB arról biztosít bennünket, hogy csökken az európai pénzügyi szektor kockázata, még mindig óvatosnak kell lennünk. A problémás országokban előforduló fertőzések Európára is átterjedhetnek. A pénzügyi válság hatásai még mindig nem tűntek el teljesen, és az EKB stressz tesztjeinek eredményeit vissza fogottan kell kezelni. Az EKB-nak inkább a problémák okainak megszüntetésére kellene összpontosítania, semmint olyan eszközök felkutatására, amelyekkel meggyőzheti a piacokat arról, hogy minden rendben van.” – mondta Filip Přibáň, az AKCENTA CZ szakértője.