Van, aki a saját kárán tanulja meg az árfolyamkockázat elleni védekezés előnyeit

Az AKCENTA CZ által folytatott kutatás célja a Magyarországon működő, export- és/vagy importtevékenységet végző kis- és középvállalatok árfolyamkockázatokkal kapcsolatos tapasztalatainak, az ehhez kapcsolódó kockázatok kivédési lehetőségeinek a feltérképezése volt.
201 olyan Magyarországon működő kis- és középvállalkozás vezetőit, pénzügyi vezetőit, felelős döntéshozóit kérdezték meg, mely vállalkozások importőri és/vagy exportőri tevékenységet folytatnak, illetve devizautalásokat is végrehajtanak.
A megkeresett vállalatok sokfélék, jellemzően az alábbi iparágakban tevékenykednek:

• élelmiszer és mezőgazdasági termelés (16,4%)
• építőipar és építőanyagok (15,9%)
• vegyipar és kozmetikumok (11,4%)

A kutatásban részt vevő cégek több mint a fele (52,3%) a fővárosban vagy megyei jogú városban, megyeszékhelyen végzi tevékenységét (székhely).

A megkérdezettek szerint csak egy bizonyos mértékig korlátozható az árfolyamkockázat (49% állítja ezt). 34% szerint nem korlátozható és nem szüntethető meg ez a kockázat. Mindössze 12% jelezte,
hogy szerinte teljesen megszüntethető.

A kutatás résztvevőinek 53,7%-a jelezte, hogy valamilyen módon szokott védekezni az árfolyamkockázatokkal szemben. 46,3% azonban nem védekezik ilyen jellegű kockázatok ellen. A 201 megkérdezett közül mindössze 11 olyan vállalkozás van, aki az elmúlt évben igénybe vett valamilyen formában árfolyamkockázattal szemben nyújtott biztosítási szolgáltatást.
Aki igénybe vett valamilyen formában biztosítást, az jellemzően banki szolgáltatás felé fordult – ez 8 cég a 11-ből. A legnépszerűbb szolgáltatás a határidős „forward” ügylet, ezt követi a deviza önálló adásvétele kedvező árfolyam esetén.Azon cégek (11 db), akik az elmúlt évben éltek az ilyen típusú szolgáltatással, jellemzően azért vettek igénybe árfolyamkockázat elleni biztosítást, mert korábban érte már őket pénzügyi veszteség az árfolyamkülönbségek miatt (4 fő) vagy azért, mert így versenyképesebb ajánlatot tudnak nyújtani (nem kell az árfolyamkülönbségek miatt tekintettel lenni a tartalékra.)

Változatos az indoklás azon cégek esetében, akik nem biztosítják magukat az árfolyamkockázattal szemben. 33% úgy nyilatkozott, hogy azért, mert mind az összeg, mind az árfolyamkockázat kicsi volt. 17% előnyben részesítette az esetleges árfolyamingadozások figyelembe vételét a kereskedelmi partnereik számára ajánlott árainkban.   25% egyéb említést tett, mint például: anyacéggel vannak kapcsolatban, ők határozzák meg az árat, vagy akkor vásárolnak devizát, amikor jó áron van, vagy egyedi konverziós megállapodásuk van a bankkal, vagy naprakésznek kell lenniük, hirtelen kell dönteniük stb..

A megkérdezettek 61%-a a következő évben biztosan nem vesz igénybe, nem tervezi az árfolyamkockázattal szemben nyújtott biztosítás valamilyen formáját alkalmazni.