Heti jelentések

- Kedden kamatdöntő ülést tartott a MNB. Az irányadó kamatrátákhoz nem nyúltak, viszont egy új gazdaságpolitikai eszközt vezettek be, amivel enyhíthetik a jelenleg tapasztalható visszaesést. Ez egy hosszú lejáratú, fedezett, fix kamatozású hiteleszköz. Mivel a jegybank nem tervezi a hitelek sterilizálását, így ez likviditásbővítő intézkedésnek tudható be, amely a forint árfolyamára is hatással lehet.
- Amerikában a vírus beindulása drámai módon megnövelte a munkanélküli segélyt igénylők számát. A várt 1,7 millió ember helyett 3,3 millióra nőtt azok száma, akik igénybe szeretnék venni a segítséget, mindez egyetlen hét alatt. A válsághelyzet csökkentésére 2000 milliárd dolláros mentőcsomagot fogadtak el, amelyben hitelek, garanciák és direkt kifizetések egyaránt szerepelnek.
- Kedden beszerzési menedzsment indexek érkeztek több országból is, amelyek mind a feldolgozóiparban, mind a szolgáltatások terén visszaesést mutatnak. A feldolgozóipar a tengerentúlon és az eurozónára vonatkoztatva is felülmúlták a szolgáltatási szektor adatait, hiszen utóbbit közvetlenül érintik a leállások. A kompozit index az eurózónában drámai csökkenést mutat, a februári 51,6-ról márciusra 31,4 pontra zuhant.

- Továbbra is a koronavírus körül forog a világgazdaság minden mechanizmusa. A piaci adatokból egyre egyértelműbben rajzolódik ki egy hosszabban elhúzódó recessziós időszak. A világ döntéshozói különböző módokon, de mind válságkezelésbe fogtak.
- Amerikában vasárnap este rendkívüli módon, soron kívül 0-közelébe csökkentették az irányadó jegybanki kamatokat, megelőzendő a tőkepiaci esést. További lépésként Donald Trump 250 milliárd dolláros segélycsomagot hagyott jóvá, amelyet a kialakuló munkanélküliség segítésére, fizetett betegszabadságra és tesztek elvégzésére fordítanának.
- Az Európai Központi Bank is példátlan intézkedéseket hozott. Csütörtökön 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot jelentett be, és további 35 milliárd eurót fordítana beruházásösztönzésre, és az uniós kis-és középvállalatokat segítésére. Ez egy kis lendületet adhat a hetek óta szakadó európai tőzsdéknek. De az Egyesült Királyság is vágott a kamatokon, 15 bázisponttal 0,10%-ra csökkentette az irányadó rátát, és egy 330 milliárd fontos mentőcsomagot jelentett be a bankrendszer hitelezési tevékenységének fenntartására.

- Tovább folytatódik a koronavírus keltette pánik a tőzsdéken. Az esés nem kíméli a tengerentúli, az európai és az ázsiai piacokat sem. Hazánkban is jelentős zuhanás mutatkozott a BUX index papírjaiban. Pénteken próbál picit magához térni a piac. Leginkább az olaj árfolyamát viselte meg a krízis, a WTI és a Brent típusú kőolaj ára is évek óta nem látott mélységekből próbál visszakapaszkodni.
- Csütörtökön kamatdöntő ülést tartott az Európai Központi Bank. A FED-del ellentétben a piaci pánik ellenére nem változtatott az irányadó kamatokon továbbra is - 0,5%-on áll a ráta. Christine Lagarde EKB elnök belengetett azonban egy likviditás növelő programot, illetve jelezte, hogy a Központi Bank mindent megtesz a helyzet csillapítása érdekében. Jövő hét hétfőn eurócsoport ülés lesz, ahol fontos költségvetési változásokról dönthetnek.

- Kedden délután kamatdöntő ülést tartott a MNB monetáris tanácsa. A várakozásoknak megfelelően érintetlenül hagyta az irányadó kamatrátát, de az ülés utáni közleményben több kockázati tényezőt is megemlítettek. Szóba került a magas infláció, a koronavírus okozta bizonytalanságok, a forint volatilitása, és a likviditásszűkítés. A márciusi inflációs jelentés tükrében előtérbe került egy esetleges beavatkozás lehetősége, így érdemes lesz figyelni a következő hónapban.
- Hosszú ideje nem látott esés tapasztalható a világ tőzsdéin, ami mögött továbbra is a koronavírus terjedése áll. Miután Európában is felütötte a fejét a járvány az európai tőzsdék is jelentősen lefordultak. A németek és az olaszok szenvednek leginkább, de a BUX is nagy mínuszokban áll napok óta. A tengeren túli indexek is napi több százalékkal esnek.
- Az olaj piacán is évek óta nem látott esést okozott a koronavírus. 13%-ot csökkent az árfolyama a héten, ami komoly fejtörést okozhat az olajiparban érdekelt vállalatoknak és országoknak.

- A koronavírus terjedése továbbra is aggasztja a befektetőket. A tőzsdék vegyesen teljesítenek, míg a menekülőeszközként használt arany árfolyama hét éve nem látott szinteken mozog. Ha nem sikerül kontroll alatt tartani a vírust, annak a világgazdaságra nézve is jelentős következményei lehetnek.
- Végre kedvező jelek érkeztek a német iparról. A februári feldolgozóipari beszerzésimenedzsment-index emelkedni tudott, ami a gazdasági kilátásokra vonatkozó kompozit indexet is a várt 50,8 pont helyett 51,1 pontra emelte. Az egész eurózónára vonatkozóan is javítani tudott az index: előző hónaphoz képest 51,3-ról 51,6-ra.
- Az eurózónából érkező inflációs adatok a januári változatlan 1,4%, a szigetországban a várakozásokat meghaladó emelkedést mutat 1,8%. Amerikában is a vártnál magasabb PPI értéket publikáltak 2,1%.

- Meglepően magas inflációs adat érkezett csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatalból a januári időszakra. 8 éve nem látott szinteken, az előző év azonos időszakához képest 4,7%-os a fogyasztói árak drágulása az év első hónapjában. Az érték jelentősen meghaladja mind az elemzői várakozásokat, mind a Magyar Nemzeti Bank toleranciasávjának felső határát, így lépéskényszerbe kerülhet a jegybank. Az adat napvilágra kerülése után nyilatkozott Nagy Márton az MNB alelnöke, szerinte minden eszközt be fog vetni a jegybank, hogy a sávban tartsa az inflációt.
- Negyedik negyedéves, előzetes GDP adatok érkeztek a héten Európából és itthon is. A hazai gazdasági növekedés felülmúlta a várakozásokat, 4,5%-os értékével kiemelkedőnek számít európai szinten. Bár az előző negyedévi adathoz képest (5%) lassulás mutatkozik, még mindig erősnek mondható a gazdaság. Németországban is meghaladta a várakozásokat a tavalyi év utolsó negyedéves GDP adata, de a 0,3%-os növekedés igen szerénynek mondható. Az eurózónára vonatkozóan azonban a vártnál gyengébb adat érkezett, 0,9%.

- Több régiós országban is kamatdöntő ülést tartottak a héten, ami a hazai fizetőeszköz árfolyamára is hatással lehet. Lengyelországban nem változtattak a kamatokon, a Cseh Nemzeti Bank azonban váratlanul megemelte a kamatokat 2-ről 2,25%-ra. A döntést követően a cseh korona komoly erősödésének indult. Pénteken a román jegybank jelent. Ha a régióban megindulnak a kamatemelések, az a hazai jegybankra is nyomást helyezhet.
- Romlik a hazai külkereskedelmi mérleg egyenlege. Az előzetes decemberi külkereskedelmi adatok alapján az export értéke 0,8%-kal csökkent, míg az import 2,6%-kal nőtt. A két adat együttes hatásának eredményeképpen a mérleg többlete 134 millió euróra csökkent, ami gyenge adatnak számít az utóbbi időszakban.
- Az Egyesült Királyság múlt héten péntek este hivatalosan is megszűnt az Európai Unió tagja lenni. A hírnek vegyes a fogadtatása, a piac azonban már beárazta a döntést, így jelentősebb turbulenciát nem okozott.