Heti jelentések

- Lazított monetáris kondícióin az Európai Központi Bank. Az irányadó kamatot a piaci várakozásoknak megfelelően 10 bázisponttal csökkentette az EKB, így jelenleg -0,5% az alapkamat az eurozónában. A döntést az európai gazdaság lassulása és az infláció célszint alatti szintje indokolta. A kamatdöntő ülést követően Mario Draghi jegybankelnök tartott sajtótájékoztatót, aki szerint a recessziós félelmek felerősödtek a világgazdaságban, míg az inflációs előrejelzések tartósan alacsony áremelkedést mutatnak.
- Tovább mérséklődött az infláció hazánkban. A várakozásoknál is alacsonyabban alakult az augusztusi fogyasztói árindex változása, a várt 3,2% helyett 3,1%-kal növekedtek az árak. A nyáron megfigyelhető lassuló inflációs pálya összecseng az eurozónában megfigyelhető alacsony inflációs környezettel. Így továbbra sincsenek lépéskényszerben az európai jegybankok, tartósan fennmaradhat az alacsony kamatkörnyezet.

- Az augusztusi feldolgozóipari beszerzési menedzsment indexek nemzetközi szinten stabilak, de lassuló növekedést mutatnak. Hazánkban a múlt havinál magasabb értéket vett fel a mutató, 51,3-ról 52,6-ra tudott növekedni, azonban ez historikusan alacsonynak számít. Kínában ugyanezen mutató 50,4-es, míg az Egyesült Államokban 50,3-as szinten áll, az Egyesült Királyságban viszont a kritikus 50-es szint alatti értéket vesz fel 47,4-es szintre csökkent.
- Továbbra nő a bizonytalanság az Egyesült Királyságban. Az ellenzék által Boris Johnson ellen benyújtott indítványt a brit alsóház szerda este elfogadta, mire a miniszterelnök előrehozott választások kiírását kezdeményezte, azonban javaslatát elutasították.

- Boris Johnson brit miniszterelnök a parlament négy hetes felfüggesztését indítványozta, amit II. Erzsébet királynő szerdán jóvá is hagyott. A szokatlanul hosszú parlamenti szünet közfelháborodást keltett az ellenzéki politikusok körében, ugyanis félő, hogy a miniszterelnök így akarja megakadályozni a tényleges kilépés esetleges elhalasztását. Azonban amennyiben az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtana be Boris Johnson ellen, az a jelenlegi körülmények között tovább növelheti a megállapodás nélküli kilépés esélyeit.
- Egyre inkább a kockázatkerülés jellemzi a piacokat. A kereskedelmi háborús konfliktusok, a Brexit körüli bizonytalanság és a globális recessziótól való növekvő félelem a kockázatosabb befektetésektől való elfordulást eredményezte a piacon. Ezt a feltörekvő piaci devizák, amelyik kosárba a forint is tartozik, jelentősen megsínylették, míg a biztosabb befektetésnek számító dollár szárnyal.

- E hét csütörtökön kezdődött az amerikai jegybank éves Jackson Hole-i konferenciája, melynek fő témáit a monetáris politika kihívásai szolgáltatják. A lassuló globális gazdasági környezet, a kereskedelmi konfliktusok és az amerikai hozamgörbe ideiglenes inverzzé válása (a rövid távú hozamok a hosszú távú hozamok fölé emelkednek) egyaránt jelezhetnek recessziót. Jerome Powell jegybankelnök az előző kamatdöntő ülést követően kiemelte, hogy a 25 bázispontos kamatvágás egyszeri eset volt, nem egy kamatcsökkentési ciklus kezdete, azonban Donald Trump elnök kritikával illette a FED óvatosságát, ő indokolatlannak tartja az európai környezethez képest magas kamatokat.
- A bizonytalan nemzetközi gazdasági környezet hatására megnövekedett a menedékeszközként használt arany tartásának mennyisége. 6 éve nem látott csúcsokon az aranyba fektető befektetések volumene, idén mintegy 17%-ot növekedett a nyersanyag árfolyama.
- Az olasz miniszterelnök-helyettes Matteo Salvini által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány benyújtását követően kedd délután Giuseppe Conte olasz miniszterelnök bejelentette lemondását. A kialakult kormányválság megoldására keddig kaptak határidőt a kormány alakításáról egyeztető pártok, ha addig nem sikerül megegyezni a kormánytöbbség kialakításáról, új választást ír ki az olasz államfő.

- A kereskedelmi háborús félelmek okoztak turbulenciát a tengerentúli piacokon a héten. Az újabb kínai importtermékekre kivetett vámok hatására esésnek indultak a fontosabb indexek. Ezután az amerikai és a kínai elnök telefonos egyeztetését követően enyhültek a kereskedelmi feszültségek, amit a piacok is pozitívan fogadtak. A recessziótól való félelem miatt kockázatkerülés jellemzi a befektetőket.
- Ma este közli két jelentős nemzetközi hitelminősítő, az S&P és a Fitch hazánkkal kapcsolatos megítéléseit. Februárban már BBB- szintről BBB szintre javították a szuverén adóskockázati besorolásunkat, és az azóta megjelent makrogazdasági mutatók szerint továbbra is stabil a gazdaság helyzete. Így valószínűleg semleges, vagy pozitív kommenttel értékelhetnek a minősítők.

- Pozitív egyenleggel zárta a hónapot a hazai költségvetés. A gazdasági növekedés, a megnövekedett adóbevételek és az uniós támogatások előfinanszírozási arányának csökkenésének köszönhetően a tavalyi év hasonló időszakához képest csökkenni tudott az államháztartás hiánya. Július hónapban 37,2 milliárd forintos többletet mutatott a költségvetés egyenlege.
- Távolabb került a kritikus 50-es szinttől az USA Beszerzési Menedzsment Indexe. Júliusban 52,6-ra tudott emelkedni, az előző havi 51,6-os szinthez képest, ami visszafogott növekedést jelez. Az eurozónában stagnálást mutat a fontos piaci mutató, a várakozásoknak megfelelően 51,5 lett e hónapban is az adat. Az európai konjunktúra gyengülése a magyar makroadatokon is érzékelhető, a legfrissebb ipari termelési adatok a szektor megtorpanását jelzik (1,8%-os csökkenés), ami a gazdasági növekedés lassulásának jelzése lehet.

- Továbbra is célszint alatti az infláció az eurozónában. A várakozásoknak megfelelő, de alacsony árszínvonal emelkedési adat érkezett szerdán. A 2%-ot közelítő, de meg nem haladó célszinthez képest 1,1%-os az eurozóna inflációja. A gazdasági növekedés is csökkenő tendenciát mutat, a második negyedéves GDP növekedési adat 0,2%, ami mindössze fele az előző negyedéves értéknek. A szemmel látható lassulás teret adhat a Európai Központi Banknak gazdaságélénkítő lépésekre.
- Jerome Powell amerikai jegybankelnök 25 bázispontos kamatcsökkentést jelentett be szerda este, ami megfelel az elemzői várakozásoknak. Azonban a bejelentést követő nyilatkozat alapján nincs szó hosszabb kamatcsökkentési ciklusról, amit a piac a vártnál szigorúbb hangvételnek ítélt meg, ami az amerikai fizetőeszköz erősödéséhez vezetett.
- Donald Trump amerikai elnök csütörtök este újabb kereskedelmi korlátozást jelentett be több kínai árucikkel szemben. Szeptember 1-jétől 300 milliárd dollár értékű importtermékre vethetnek ki újabb 10%-os vámot, ami a jövőben még tovább emelkedhet. Ezzel ismét felerősödhetnek a feszültségek a nemzetközi kereskedelemben, amire a tengerentúli tőzsdék eséssel reagáltak.

- Kamatdöntő ülést tartott kedden a Magyar Nemzeti Bank, de továbbra sem változtatott a monetáris kondíciókon. A döntést követő kommentárban a korábbiakkal ellentétben egy csökkenő maginflációs pályát vázoltak fel az év végétől kezdődően. A változtatást az eurozóna egyre erősödő dezinflációs környezetével magyarázzák. Óvatos, adatvezérelt kommunikáció jellemzi az MNB-t, valószínűleg leghamarabb csak a negyedéves inflációs jelentést követően, szeptemberben számíthatunk változtatásra.
- Az Európai Központi Bank is döntött a kamatokról a héten. Csütörtökön ült össze az eurozóna monetáris tanácsa. Egyelőre nem történt kamatvágás, de kommunikációjában a lazítás felé mozdult el az európai jegybank. Mario Draghi jegybankelnök kiemelte, hogy 2020 közepéig várhatóan nem fognak emelni a kamatokon, a mostanival megegyező, vagy alacsonyabb irányadó kamatrátára lehet számítani.
- Boris Johnson követi Theresa Mayt a brit miniszterelnöki székben, így az ő vezényletével folytatódhatnak a Brexit tárgyalások. A konzervatív politikus álláspontja, hogy tartja magát az október 31-ei határidőhöz, akár egy megegyezés nélküli kilépés bizonytalanságait is felvállalva.

- Közel 30 éves mélyponton a kínai GDP növekedési üteme. A hét elején publikált 6,2%-os növekedés megfelel a várakozásoknak, az ipari termelés júniusi volumene pedig továbbra is bővülést mutat. A GDP megtorpanása azonban a gazdasági fellendülés lassulását vetítheti előre.
- Kedvező adatok érkeztek Nagy-Britanniából, ennek ellenére a brit fizetőeszköz két éve nem látott mélységekben mozog. A gyengülés mögött a legesélyesebb elnökjelölt, Boris Johnson körül kialakult politikai bizonytalanság áll. Ismét előtérbe került a megegyezés nélküli kilépés lehetősége, ami akár recesszióhoz is vezethet.
- Felülvizsgálhatja inflációs céljait az Európai Központi Bank. A monetáris szigorítástól való elfordulás ellenére sem emelkedik az euro zónában az infláció, ami teret nyithat további lazító intézkedéseknek. A hírre az euró több devizával szemben is gyengülni kezdett.