Heti jelentések

- A héten inflációs adatok érkeztek több vezető gazdaságából is. Októberben az Egyesült Államokban növekedésnek indult az infláció mind az előző hónaphoz (MoM +0,1%), mind az előző év azonos időszakához viszonyítva (YoY +1,5%). Ezzel szemben az Egyesült Királyságban és az eurozónában minimálisan lefelé fordult az infláció dinamikája.
- Kedd reggel megtudhattuk hogyan teljesített szeptemberben az építőipar. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a nyári turbulens időszakot követően az ősz első hónapjában 5,2%-kal tudott bővülni a szektor, ez 2019-re közel 28%-os termelési volumenbővülést jelent. A jövőben azonban az EU-s forrásból finanszírozott projektek kifutásával a szektor megtorpanása predesztinálható.

- Kedden az Európai Bizottság technikai előrejelzést adott ki az új finanszírozási ciklusban (2021-2027) elérhető támogatások összegéről. A számok aggodalomra adhatnak okot, hiszen a várt 24%-os mérséklődés helyett két kiemelt alapban (Kohéziós Alap, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) közel 40%-os csökkenés következhet. A hír annak tükrében különösen negatív, hogy a politikai változások és a finanszírozási igény növekedésének köszönhetően hazánk befizetési kötelezettsége várhatóan 15%-kal növekszik.
- Jó hírek érkeztek a kereskedelmi háborúval kapcsolatosan. Az Egyesült Államok és Kína megállapodott az egymás termékeire kivetett pótvámok szakaszos megszüntetéséről. Az első részmegállapodást pár héten belül aláírhatják, amennyiben sikerül megegyezni a találkozó időpontjáról és helyszínéről, ugyanis a korábbi tervek szerinti Chile belpolitikai konfliktusokra hivatkozva visszautasította az értekezlet megtartását. A kedvező fejleményekre a fontosabb tengerentúli tőzsdeindexek történelmi magasságokba emelkedtek.
- Az Európai Bizottság csütörtökön közzétette őszi gazdasági előrejelzését. A dokumentumban az infláció alacsony szinten maradása és visszafogott növekedés körvonalazódik. Az eurózóna várható GDP bővülését 2019-ben 0,1%-kal (1,2%-ról 1,1%-ra), 2020-ban és 2021-ben 0,2%-kal (1,4%-ról 1,2%-ra) csökkentették. Magyarország tekintetében az EU-s intézmény az idei évre jelentősen megemelte gazdasági növekedési előrejelzését, így szerintük itthon az idei GDP növekedés 3,7% helyett elérheti a 4,6%-ot is. A jó kilátásokat árnyalja, hogy 2020-ra ehhez képest komoly csökkenést prognosztizáltak, mindössze 2,8%-os bővülést várnak a jövő évtől, ami határozott gazdasági megtorpanást jelent.

- Az Eurostat csütörtökön publikálta negyedéves GDP statisztikáját. Az eurozóna tagjai a tavalyi év hasonló időszakához képest 0,2%-os bővülést tudtak felmutatni, míg az EU 28 tagállamára vonatkoztatva a növekedés 0,3%. Az adatok az előző negyedéves adatokhoz képest stagnálást mutatnak, így továbbra sem felhőtlenek a gazdasági kilátások.
- A várakozásoknak megfelelően 0,25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatrátát az amerikai jegybank szerda este. Jerome Powell jegybankelnök „ciklusközi kiigazításnak” nevezte a sorozatban már harmadik kamatvágást, és utalt rá, hogy ezután kivárás következhet a monetáris politikában. Ezt indokolná is a vártnál erősebb harmadik negyedéves, előzetes GDP adat is. A várt 1,6%-hoz képest 1,9%-kal tudott bővülni az amerikai gazdaság.
- Támogatták a képviselők Boris Johnson javaslatát az előrehozott parlamenti választásokról. December 12-én előrehozott választások lesznek az Egyesült Királyságban, amennyiben azt a Lordok Háza nem vétózza meg, aminek kevés a valószínűsége.

- Változatlanul hagyta a kamatokat az Európai Központi Bank. Továbbra is a szeptemberben módosított -0,5%-os irányadó kamat maradt érvényben. A piacok számítottak a döntésre, nem okozott nagy turbulenciát. A döntés hangsúlya inkább azon volt, hogy Mario Draghi jegybankelnök utoljára tarthatott ilyen jellegű sajtótájékoztatót, a következő ülésen már a hivatalosan kinevezett Christine Lagarde nyilatkozhat.
- A hazai jegybank sem változtatott a monetáris kondíciókon. Kommunikációja nem okozott meglepetést, továbbra is adatvezérelt üzemmódban működnek, és amíg a meghatározó jegybankok laza monetáris környezetet tartanak fent, addig nálunk sem kell szigorításra számítani.
- A héten publikálták az előzetes beszerzési menedzsment indexekeket (Markit BMI). Európában a vártnál picit gyengébb adatok érkeztek. A tengerentúlon a feldolgozóipar jól teljesített, 51,5-ös értékével felülmúlta a reményeket, és a munkaerőpiaci adatok sem okoztak csalódást. A biztató adatok árnyalták a borús gazdasági kilátásokat. A dollár lejtmenete megállt, és erősödésbe csapott át, és az október végi amerikai kamatvágás valószínűsége is minimálisan csökkent, bár így is 90%-os valószínűséget áraz a piac egy 25 bázispontos kamatcsökkentésnek.
- 3 hónapos halasztás jöhet a Brexitben. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint, a múlt héten elfogadott kilépési megállapodással mehet végbe a folyamat, azonban annak határideje még kérdéses. Boris Johnson korábbi nyilatkozatai ellenére, úgy tűnik, mégis halasztást kérhet az EU-tól, amit várhatóan 3 hónapban állapítanak meg. A nyert időt Johnson egy előrehozott választás lebonyolítására használhatja, amit december közepére tervez.

- Csütörtökön kezdődött az Európai Tanács csúcstalálkozója, amelynek legfontosabb napirendi pontja a Brexit feltételrendszerének megvitatása. Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtök este bejelentette, sikerült megállapodást kötni az Európai Unióval, amit Jean-Claude Junker, az Európai Bizottság elnöke is megerősített. Következő lépésként az angol alsóháznak is jóvá kell hagynia a javaslatot, amely október 19-én ülésezik. Amennyiben ez nem történik meg, további halasztás következhet. A hírre az európai tőzsdék felpattantak és a font is erősödésbe kezdett.
- Kínában tovább lassul a gazdasági növekedés. Évtizedek óta nem látott alacsony ütemben tudott csak nőni a kínai GDP. A pénteken közzétett adatok szerint 6%-os a gazdaság bővülése, ami 0,2%-kal alacsonyabb az előző negyedéves adatnál, annak ellenére, hogy az ipari termelés és a kiskereskedelem forgalma is emelkedni tudott.
- Péntek reggel hatályba lépett az Egyesült Államok által kezdeményezett, a WTO által jóváhagyott, európai termékekre kivetett vámtarifa. A 7,5 milliárd dollár értékű vám főleg Németországot, Franciaországot, Spanyolországot és az Egyesült Királyságot súlytja, de a listán szerepel számos magyar termék is. Az érintett cikkekre 10-25%-ig terjedő vámtarifa vonatkozik.

- A héten az Egyesült Államokban publikálták a szeptemberi fogyasztói árindexet, amely az amerikai infláció lassulás mutatja. Az alacsony, 1,7%-os árnövekedés elmarad az amerikai jegybank 2%-os céljától és a várt bővülésnél is kevesebb 0,1%-kal. A vártnál alacsonyabb inflációs mutatók erősíthetik a kamatcsökkentési várakozásokat. Németországban változatlanul alacsony értéken (1,2%) az infláció.
- Új fordulóhoz érkeztek a kereskedelmi tárgyalások az Egyesült Államok és Kína között. A Donald Trump amerikai elnök által 'a tárgyalások napjaként' emlegetett találkozón előrelépés történhet a kereskedelmi konfliktusok rendezésében. A hírre a tengerentúli tőzsdék emelkedni kezdtek.
- Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette, hogy offenzívát indítottak az észak-szíriai kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam dzsihadistái ellen. A hadművelet feszültséget okozott Törökország és az Egyesült Államok között. Az amerikai kormány szankciókat vethet ki a török vezetőkkel szemben, ha az offenzíva nem a kívánt mederben zajlik. A hírek hatására a török líra gyengülni kezdett és a feltörekvő piaci devizák közül a legrosszabbul teljesít a héten.

- Rossz hangulat uralkodik a nemzetközi piacokon. A legfontosabb amerikai tőzsdeindexek 2008 óta nem látott eséssel indították a negyedévet. Az esés mögött a vártnál rosszabb feldolgozóipari makroadatok, és a kereskedelmi háború új frontja állhat, miszerint az Egyesült Államok az Európai Unió egyes termékeire is importvámot szabhat. Tovább árnyalja a képet, hogy Donald Trump ellen alkotmányos vádemelési eljárás (impeachment) indulhat, amelynek végső kimenetele az elnök pozíciójából való elmozdítása is lehet. Csütörtök este azonban az amerikai elnök pozitívan nyilatkozott a gazdasági kilátásokról, ami megnyugtatta a csapongó kedélyeket. Jelezte, hogy újra a tárgyalóasztalhoz ülnek Kínával, ami pozitívan hatott a tőzsdékre.
- Szerdán az Egyesült Királyság benyújtotta új kilépési javaslatát az Európai Bizottságnak. A tervezetet azonban az EU-s intézmények vezetői nem találták meggyőzőnek. A fő problémát az ír-északír határ illetve vám kérdésének tisztázása jelenti, amelyre nem nyújt megfelelő megoldást a dokumentum.

- Gyenge adatok érkeztek Európából. A piac által kiemelten figyelt feldolgozóipari és szolgáltató szektort vizsgáló beszerzési menedzsment indexek több vezető európai gazdaságban, valamint az egész eurózónára vetítve is elmaradtak a várakozásoktól.
- Németországban az összteljesítményt mérő kompozit index a kritikus 50-es szint alá esett (49,1), ami a gazdasági növekedés lassulását jelezheti előre. A német feldolgozóipar rossz teljesítménye a magyar gazdaságra is negatív hatással lehet. Az amerikai hasonló adatok azonban jól alakultak, a feldolgozóipari és a kompozit index is 51-es értéket vett fel, a szolgáltatási szektor 50,9-es értékével kicsivel a várakozás alatt maradt.

- Hétvégén dróntámadás érte az Amaco vállalat két terminálját, köztük a világ legnagyobb kőolaj-finomítóját Szaúd-Arábiában, aminek köszönhetően körülbelül felére esett vissza a szaúdi kitermelés. Bár az ország bőven el van látva tartalékokkal a hirtelen keletkezett kapacitáskiesés hatására a kőolaj ára kilőtt. A támadást követően a Brent típusú kőolaj ára hétfőn nap végére 13%-kal a WTI típusúé 12%-kal került feljebb. A kitermelés visszaállítása gyorsan megy, így a kezdeti sokk is enyhült.
- Újra csökkentett kamatain az amerikai jegybank. A piaci várakozásoknak megfelelően, szeptemberben is 25 bázispontot vágott az irányadó kamaton a FED Nyíltpiaci Bizottsága szerda este. Bár továbbra sem akar elköteleződni a jegybank a monetáris lazítás irányába, a piac még egy további csökkentést áraz az idei évre. Donald Trump amerikai elnök kritizálta a döntés óvatosságát.
- A héten, a FED-en kívül több nagyobb jegybank is döntött a kamatokról. A Bank of England és a Bank of Japan változatlanul hagyta az irányadó rátát, míg a kínai jegybank az amerikaihoz hasonlóan csökkentett a kamatokon 5 bázispontot.