Heti jelentések

- Munkaerőpiaci adatok érkeztek hétfőn reggel a KSH. A számok fordulatot jeleznek, ugyanis három hónap után először, májusban 31 ezer fővel növekedett a foglalkoztatottak száma az előző hónaphoz képest. Az adat némileg ellentmondásos, mivel a munkanélküliek száma is növekedett, ami egy statisztikai eljárás miatt lehetséges. A leépítési hullám gyorsasága miatt ugyanis az állásvesztők kezdetben 'csak' inaktívként lettek regisztrálva munkanélküli helyett.
- Európából és a tengeren túlról is érkeztek fontos munkanélküliségi adatok. Az eurózónában a vártnál kedvezőbben alakult a ráta, az elemzői 7,7-es várakozás helyett csak 7,4% volt a munkanélküliségi májusban, ami stagnálásnak mondható. Amerikában viszont jelentősen csökkent a fenti ráta, az áprilisi 14,7%-ról 11% közelébe. A jó teljesítmény fő oka, hogy az USA magánszektora rengeteg új munkahelyet hozott létre, ami segíti a gyors kilábalást a recesszióból. A hírre a tőzsdék is felfelé vették az irányt.
- Bulgária és Horvátország is csatlakozhat az euróövezethez. Még idén elindulhat csatlakozásuk az ERM2 -höz (európai árfolyam mechanizmus), az euróövezet előszobájához, ahol 2 évet kell eltölteniük, hogy bevezethessék az eurót. Ebben a stádiumban a tagállam valutája meghatározott árfolyamsávban tartózkodhat az euróval szemben.

- Váratlanul kamatot csökkentett az MNB. Keddi kamatdöntő ülésén mindenkit meglepve változtatottak az alapkamaton, ami a 4 évig stabil 0,9%-ról így 0,75%-re mérséklődött. A kamatfolyosó széleit jelentő - 0,05% és 1,85%-os egynapos betéti és hitel kamatláb változatlan maradt. A kamatvágással a friss jegybanki vezetés elmozdult a monetáris lazítás irányába, aminek komoly következménye lehet a forint árfolyamára is. A piaci reakciókat tovább fűti, hogy Virág Barnabás új alelnök újabb kamatvágást lengetett be júliusra.
- Beszerzésimenedzsment-indexek érkeztek Európából a héten, ami pozitív képet fest a főbb gazdaságok helyreállásáról. A teljes eurózónára vonatkozóan a kompozit index 47,5, ami meghaladta az elemzői várakozásokat. Németországban jelentős felpattanás történt az indexben (45,8) az előző hónaphoz képest (32,3). Franciaországban pedig a kompozit index értéke meg is haladta a bűvös 50-es szintet (51,3).
- Az Egyesült Államokban is fellendülés mutatkozik, azonban nem ilyen mértékű. A májusi 37 után a kompozit index 46,8 lett. Amerika és a dollár szerepe továbbra is kiemelkedő a világgazdaság szempontjából. Ezzel indokolta a Moody's hitelminősítő azon döntését, hogy továbbra is a legjobb adóskockázati besorolást (AAA) kapta az USA.

- Volatilis időszakot tudhatnak magukénak a világ tőzsdéi. Egy amúgy is izgalmasnak ígérkező éven csavart még egyet a koronavírus. A márciusi zuhanást júniusra nagyrészt ledolgozták a főbb indexek, hála a gyors és erőteljes jegybanki stimulusoknak. Azonban a vírus még nem tűnt el, a fokozódó optimizmus és az aggasztó makrogazdasági mutatók miatti újranyitások könnyen egy második hullámba csaphatnak át.
 Új gazdaságélénkítő eszközt jelentett be az Egyesült Államok központi bankja. A FED egyedi vállalati
kötvényeket vásárol másodpiacon 750 milliárd dolláros keretösszeggel. Olyan kötvények közül választ,
amelyek lejárata 5 éven belüli és a vírus előtt befektetési kategóriába tartoztak. A hír hallatán a
tengerentúli és az európai tőzsdék is elindultak felfelé.
- Továbbra is stagnál az infláció az eurózónában. Az előző havi 0,3%-hoz képest még kisebb mértékben 0,1%-kal növekedtek a fogyasztói árak a tagállamok összességére vonatkoztatva, amely megegyezik a várakozásokkal.
- Pénteken kezdődik az Európai Unió csúcstalálkozója. A témák között szerepel az új költségvetés megtárgyalása, illetve az európai mentőcsomag, ami kapcsán Magyarország külön is említésre kerülhet.

- Kedden megismerkedhettünk a Központi Statisztikai Hivatal által publikált májusi inflációs adatokkal. Bár az elemzők sem vártak magas értéket a közölt adat kis meglepetést okozott. 2,2%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az év 5. hónapjában, ami további csökkenést jelent az áprilisi 2,4% után. Korai lenne azonban tartós csökkenésre számítani, hiszen a maginfláció továbbra is 4%-on áll.
- 2020 első negyedévében 3,1%-kal csökkent az eurózóna GDP-je, míg az Európai Unióra vonatkoztatva a mérséklődés 2,6%-os. Hazánk 2%-os növekedési ütemével az 5. helyen áll a tagállamok közötti rangsorban.
- Csütörtökön kamatdöntő ülést tartott a Federal Reserve. Az amerikai jegybank a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a kamatokat, továbbra is 0-0,25%az irányadó kamatsáv. Kommunikációjukban kiemelték, hogy a jelenlegi kamatszintet készek fenntartani, amíg a gazdaság magához nem tér a vírus okozta sokkból. Előrejelzést is adtak ki, amely viszont megrengette a piacokat. A 2020-ra prognosztizált 6,5%-os gazdasági zuhanást és a 9,3%-os munkanélküliséget aggodalommal fogadták a befektetők.

- A koronavírus által leginkább megtépázott országok gazdaságai minimális fellélegzést tudhatnak magukénak májusban. Olaszországban és Spanyolországban is emelkedni tudtak a beszerzésimenedzsment-indexek az áprilisi rendkívüli alacsony értékek után. Kínában a szolgáltató szektor BMI értéke, január óta először, meghaladta a növekedés határának tartott 50-es szintet.
- Munkaerőpiaci adatok érkeztek szerdán az eurózónából. A várt 8,2%, helyett 7,3%-ra növekedett a munkanélküliségi ráta, amely a körülmények tekintetében egész jó adatnak mondható. Bár az alacsonyabb érték mögött statisztikai okok is állhatnak, amely az inaktívak számának növekedésében gyökerezhet. Az USA-ban továbbra is magas a segélyért fordulók száma (1,88 millió a múlt héten), azonban már csökkenő tendenciát mutat.
- Kamatdöntő ülést tartott csütörtökön az Európai Központi Bank. Bár a kamatkondíciókon nem változtattak, azonban a pandémiás vészhelyzeti eszközvásárlási programon (PEPP) igen. A keretösszeget 600 milliárd euróval megnövelték, illetve futamidejét is kitolták 2021 nyaráig. Ez a korábbinál pesszimistább vízióra enged következtetni, amit a befektetők aggodalommal vettek tudomásul.

- A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a monetáris kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülésén. Kommunikációjukban kiemelték, hogy a jelenleg használt eszközök hatékonyan segítik a járvány okozta negatív gazdasági hatások tompítását. Egyelőre nincs szükség drasztikusabb beavatkozásra.
- Fokozatosan nyitnak az országok egymás felé, Szerbia és Szlovénia után Szlovákia és Csehország is megnyitotta határait Magyarország felé, péntektől pedig már Horvátország felé is szabadon utazhatunk. Romániában várhatóan június 1-étől nyílnak meg a határok.
- Lemondott a Magyar Nemzeti Bank alelnöke Nagy Márton. A monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnök május 28-án jelentette be lemondását. Posztját átmenetileg Virág Barnabás fogja betölteni.

- A héten beszerzésimenedzsment-indexek érkeztek a tengerentúlról és Európából is. Összességében elmondható, hogy az áprilisban megjelenő borzasztó csökkenés után a mostani adatok derűsebb képet festenek a gazdaságok lehetőségeiről. Az USA-ban a kompozit index az előző havi 27-ről 36,4-re nőtt, az eurózónában pedig 13,6-ról 30,5-re. Bár a tendencia biztató, ezek az adatok is jelentősen elmaradnak a növekedés határának nevezett 50-es szinttől.
- Továbbra is magas a munkanélküli segélyért fordulók száma az Egyesült Államokban. A héten ismét több mint 2 millió ember veszítette el az állását az adatok szerint. Ezzel a tartós munkanélküliek száma 25 millióra növekedett.
- Itthon is aggasztóak a munkanélküliségi adatok. Csütörtökön Központi Statisztikai Hivatal a vártnál korábban közölt néhány adatot, amelyek alapján áprilisban 64 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma, ezzel a munkanélküliségi ráta meghaladja a 6%-ot.

- Szlovéniában az EU-ban elsőként hivatalosan is véget ért a járvány, visszatérhet minden a régi kerékvágásba. Itthon vidéken és Pest megyében további lazító lépéseket tettek, míg Budapest sorsa nem eldöntött, holnap jöhet információ ezzel kapcsolatban.
-A járvány csillapodásával újra terítékre kerülhet az amerikai-kínai kereskedelmi megállapodás. Kína nyitott lenne a további együttműködésre és a januárban aláírt megállapodás teljesítésére, azonban az USA Kínát okolja a vírus eszkalálódásáért, így veszélybe kerülhet a gazdasági béke.
- Péntek reggel kiderült mennyire viselte meg a magyar gazdaságot a vírus. Az év első negyedévében 2,2%-kal növekedett a hazai gazdaság az előző év azonos időszakához képest, ami egy leheletnyivel nagyobb, mint az elemzői várakozások, azonban jelentősen elmarad az előző negyedéves 4,5%-os adattól. Havi megoszlásában az első két hónap még a normális növekedési ütemben telt, azonban márciustól, a vírus hatására, erős gazdasági visszaesés következett a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésében. A recesszió a következő negyedévben még folytatódhat, azonban utána, amennyiben sikerül megfékezni a járványt, fellendülés várható.

- A járvány terjedése és az áldozatok száma globálisan csökkenő tendenciát mutat, így világszerte napirendre került a gazdaságok fokozatos újraindítása. Több stratégiailag fontos gyárban beindult a termelés és a kijárási korlátozások is enyhülnek. A hírekre a tőzsdék is megnyugodtak, az utóbbi idők volatilis időszaka lecsendesülni látszik. Az egyedi sztorik, vállalati gyorsjelentések mozgatják inkább az árfolyamokat.
- Kétéves mélyponton a hazai infláció. A leálló gazdaságok és a drasztikusan csökkenő olajárfolyam hatására, megtorpant az utóbbi időben drámaian növekvő árdrágulás Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint áprilisban 2,4% volt az infláció, ami nagyjából megfelelt a várakozásoknak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a maginfláció nem csökkent, továbbra is 4,3%-on áll, ami arra enged következtetni, hogy az áprilisi adat egyedi, átmeneti állapot. Az üzemanyagárak mellett a szolgáltatások árindexe csökkent nagy mértékben, míg az élelmiszerek ára továbbra is növekszik.
- További részleteket tudhattunk meg a MNB eszközvásárlási programjáról, melynek célja a hozamgörbe kontroll alatt tartása és a likviditás biztosítása. Az egyik pillére az állampapír vásárlás, amely a 3 évnél hosszabb eszközökre koncentrál, és keretösszege 1000 milliárd forint. A másik a jelzáloglevélbe fektetés 300 milliárd tervezett kerettel. Ez gyakorlatilag egy lépés a monetáris lazítás felé.